|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Szedd össze magadat Barátom!
*
Álom
Vásárolok. 5 kiflit 5 Ft-ért. Az eladó férfi, aki a pult mögül kiszolgál, csodál engem.
Búcsúzáskor, a kezét nyújtja felém, mintha gratulálna.
*
A versek mintha hálózatot alkotnának. Egybe bemész, s át tudsz menni a többibe.
*
Reggel
(László Ruthnak)
Szférák zenéjét hallgatom,
Szemem félig kinyitom,
Várom az ébredést.
Elmém, szívem vizsgálom.
Mit jelent az álmom?
Miféle ténykedést?
Bekerít, émelyít, bizserget?
Szívemben fészket verhet!
Mielőtt elfoszlik.
Kedvemet hangolja?
Vagy inkább kioltja?
Az emlékezés.
Papírt, tollat keresek,
Mire mindent lejegyzek,
Mi belőle megmaradt.
Ruth, hozzád elmegyek,
hogy az álom jegyzetet,
mint rejtett lényemet,
értelmezzem veled.
*
Olyan vagyok a verspiacon,
mint sok viszonteladó közt,
néhány őstermelő egyike,
ami a témákat illeti.
Én saját lenyúzott bőrömet
viszem a vásárra,
rossz híremet keltve,
hogy beteljesítsem a jóslatot.
Azt hittem, más is ezt teszi!
Olyan vagyok, mint egy butácska gyermek.
Mindent szó szerint veszek,
mindent elhiszek,
s csak ritkán értem meg az egyszerű dolgokat.
De mégis bölcs vagyok, mert tudom,
nem vakíthatom el a napot,
és a csillagok fényét sem vehetem el, büntetlenül.
Még gyenge vagyok!
Még nem vagyok bátor!
Még nem vagyok szabad!
Csak sötétben fütyülök, s nincs vállalt magányom!
Remélem, értitek e szavakat, s nem veszitek
zokon!
*
Bocsásd meg nekem
Édesanyám,
égbe kiáltó szavam!
Bocsásd meg nekem
Édesanyám,
égbe kiáltó szavam!
*
Olyan nekem az írás, mintha egy éles bozótkéssel, elmémmel vágnék utat szívemnek, az élet sűrűjében.
Az indák, ágak-bogak, szanaszét hevernek, mint emlékek elhalnak, vagy új gyökeret vernek, s friss hajtásként élnek tovább, új dzsungelt alkotva a felismerhetetlenségig.
Kivel találkozom, s ha egy darabig együtt haladunk is vállvetve, hamar szétválunk, új utat, új társat új világokat keresve. Közös emlékeken feledés tipor, és a magányos történet tovább szövődik, mit magam mondok el, megidézve ezzel, holtakat, árnyakat, a dzsungel hű lakóit, míg közöttük, teljességgel magamra maradok. Senki nincs már, csak én, a gravitációtól elkaszabolt dzsungel, s a megsebzett indáktól fényes bozótkés.
*
Szeretlek,
amennyire csak bírlak,
őszinte vagyok hozzád,
amennyire csak tudok,
szégyellem magam,
amennyire csak hagyod,
hallgatok, ahogyan a torkomon kifér,
ölellek, ha jössz,
hogy karom belekékül,
de te, csak lágy simogatást érzel.
Boldoggá teszlek, tőlem sose mész el,
szabaddá teszlek,
s majd angyalok nevetését hallod,
nem zokogásom. |
|
|
- július 09 2016 15:31:50
Kedves Ildikó!
A cím szerint ez csak egy játék. Amúgy, egy ilyesztően komoly lírai korrajz, személyes, speciális költősors-jegyekkel súlyozva.
Ajánlom mindenkinek, akit érdelek a műfajtalankodás és a gondolatritmus. Itt, most tökéletes példát talál.
Én elkábultam.
Gratulálok
Szeretettel
Ági |
- július 10 2016 00:13:46
Kedves Ági!
Már a Zsermen verseinél megkívántam egy hozzászólást tőled.
Annyira hozzáértőnek tűntél, s úgy láttam, meg van a saját kiforrott véleményed, és nem is rejted véka alá, bátran írsz kritikát, sőt, nem ismersz tekintélyt a vélemény alkotásban.
S amit megkíván az ember, azt előbb vagy utóbb meg is kapja,
úgyhogy, hálásan köszönöm, hogy figyelemre méltattad az írásomat. Köszönöm az elismerést, amit kaptam tőled, s a fentiek miatt is, igen nagyra értékelek.
Szeretettel, Ildikó |
- július 10 2016 06:48:19
Jelzem itt versed alatt, hogy itt állok olvasóid sorában! |
- július 10 2016 11:00:03
Látom megfogadtad a tanácsot  |
- július 10 2016 22:52:05
Köszönöm, Dellamama!
Örülök neked!
Szeretettel:
Ildikó |
- július 10 2016 22:53:25
Szia Andi!
Igen. Magamtól nem ment volna.
Ildikó |
- július 11 2016 21:14:23
Ágihoz csatlakozva, de zsermenesen kiemelve azért:
" Olyan vagyok a verspiacon,
mint sok viszonteladó közt,
néhány őstermelő egyike,
ami a témákat illeti.
Én saját lenyúzott bőrömet
viszem a vásárra,
rossz híremet keltve,
hogy beteljesítsem a jóslatot.
Azt hittem, más is ezt teszi!
Olyan vagyok, mint egy butácska gyermek.
Mindent szó szerint veszek,
mindent elhiszek,
s csak ritkán értem meg az egyszerű dolgokat.
De mégis bölcs vagyok, mert tudom,
nem vakíthatom el a napot,
és a csillagok fényét sem vehetem el, büntetlenül.
Még gyenge vagyok!
Még nem vagyok bátor!
Még nem vagyok szabad!
Csak sötétben fütyülök, s nincs vállalt magányom!
Remélem, értitek e szavakat, s nem veszitek
zokon!"
Remek, nna! Komoly líra ez kérem!
gratulál: zsermen |
- július 12 2016 00:11:17
Köszönöm, nna! Ez jól esett!
Kedves Zsermen!
Ildikó |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 20. szombat,
Teofil napja van.
Holnap Tamás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
