|
 Vendég: 107
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hegedüs Andrea
Őrzöm a lángod
Könnyeink szőnek fekete fátylat,
körbefon vele a marcangoló bánat.
Letépem fátylam,
nem hiszek benne,
hogy itt hagyott volna,
s ily csendben ment el.
Arcomba köpi az idő a fátylat,
fullasztó teher szívemet kalapálja.
Temetném mélyre a szorongató érzést,
de tehetetlen lettem szívemet kitépték.
Nem lehet ennyi,
Adjatok hitet,
hogy az ő lángját fáklyaként továbbvigyem.
A rideg télben,
a hideg szélben,
a fagyos tekintetek közt,
a reménytelenségben,
az ő lángja ragyog
s felmelegít engem.
Az Isten remekelt,
hisz egy hőst szerethettem.
2015. április 30. |
|
|
- július 17 2016 10:55:48
Szerencsés! |
- július 17 2016 11:38:07
Igen érdekes... hmm...
JÓ lett!
Gratula! KíberFeri  |
- július 17 2016 13:52:50
Kedves Andrea!
Ha az a szeretett valaki hősként ment el, soha nem szabad elfelejteni, emlékét szívedben amíg élsz őrizd meg!
Mostanában nagyon sokan "hősként" mennek el, ártatlanul, visszahagyva maguk után szeretteiket.
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- július 17 2016 21:12:01
Köszönöm, hogy olvashattam!! |
- július 17 2016 23:20:32
Szeretettel gratulálok versedhez: Radmila |
- július 18 2016 14:38:13
Gratulálok szép versedhez
Tibor |
- július 18 2016 17:52:37
Átérzem... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
