|
 Vendég: 112
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hegedüs Andrea
X akták
Szanált "szemétben" turkál,
duzzadt ereitől kéklő kezek,
néha bűzlenek,
s rávetődnek lenéző szemek.
Bomlásig használt a menedék,
s mégsem újítja fel tehetősebb lény.
Remegő fals hang reszketve keresi
meghitt odúját,
ahol esetleg visszhangra talál.
Pár morzsával elnémítják;
hátuk mögül lejáratják,
de mindig a felszínre kerül.
Hiába taszítják aljasul,
a vaksötét szutykos rejtekére,
valaki mindig megbotlik benne
s a fény alá vonszolja.
2015. február 25. |
|
|
- július 26 2016 06:53:48
Életében is, halála után is mindenkinek útban van. Jól szemlélteted ezt az állapotot Andrea kedves. Nekem ezt mondja a versed.
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Évi |
- július 26 2016 07:19:48
Komoly tartalommal bíró versedhez szeretettel gratulálok: Radmila |
- július 26 2016 16:11:35
Én inkább az élet perifériájára sodródott embereket látom benne. A cím választás is tökéletes. Költői képeiddel átszőtt komoly mondanivaló, odafigyelést igényel. Engem többszöri olvasásra késztetett. Szeretettel. Éva |
- július 26 2016 16:43:50
kedves Andrea!
Szerintem ez csak első olvasatra néz ki hajléktalannak, vagy a periférián élő embernek, ennél többről van szó. Nem biztos, hogy anyagi vonatkozásban kell ezt érteni, s ennélfogva is nagyszerű mű, jelképes is.
ez különösen tetszett:
" Hiába taszítják aljasul,
a vaksötét szutykos rejtekére,
valaki mindig megbotlik benne
s a fény alá vonszolja."
" Mert szívünk nem kartoték adat" - ez a József Attila idézet jutott eszembe a címét fejtve.
Az is zseniális.
nálam: 9
grat: zsermen |
- július 26 2016 19:14:44
Kedves Andrea!
Ahogy Zsermen mondja, ez egy kétszintes vers. Szenzációs. 9, 5!
A fél pont levonás a
s rávetődnek lenéző szemek
hátuk mögül lejáratják
miatt van.
Szeretettel
Ági |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
