Fazekas Margit /Szomorúfűz/
Szomjas, tikkadt percek ...
Virulnak a rózsák. A lombok között sugárözön zúdul.
Nevet és kacsingat a táncoló napsugár, a madarak a
ragyogó kék ég alatt szárnyalnak, szelik a végtelent.
Forró szél fut át a tájon, de ez a szél enyhet nem ad.
A fákon a gyümölcsök éretten illatoznak,
méhek zümmögnek – gyűjtik az illatos mézet.
Virágzik erdő, mező, a rét, a kert.
Fellegek vonulnak az azúrkék, magas égen.
A szőlőlugasokon roskadozó fürtök.
A fák sűrű lombjai a tűző napban kis enyhet nyújtanak.
A patakocska is tikkadtan csörgedez.
Bőrünkön bronzosan villan a Nap, a gyémántos fény
gyöngyökként csillog, szikrázik a víz tükrén.
Könnyezik a napsugár, szikráit szerte-szét szórva lángként
lobog a levegő is.
Szomjas a Föld, szomjazik a világ.
Hallgat minden ebben a forróságban.
gyongyszem555 - július 31 2016 15:54:47
Remekül jellemezted ezeket a forró perceket - melyet át kell, hogy éljünk napjainkban is. Döglődik a gépem és nem tudom meghallgatni a feltett videodat, pedig biztos csodálatos az összhang, szokásodhoz híven, gondolom remek!
Sok szeretettel ölellek és gratulálok!
Évi
szomorufuz - július 31 2016 16:18:42
Köszönöm drága Évike. Biztosan ismered a zenét is.
Sajnálom, hogy nem tudod meghallgatni. Köszönöm, hogy ovastál. Ölellek szeretettel - Szfűz
Deak Eva - augusztus 01 2016 14:15:36
Drága Margitka!
Itt a nyár és ismét forróságot ígérnek. Nagyon szép költői képekkel írtad meg csodás versed. Szeretettel olvastam.
Ölelésem Éva
szomorufuz - augusztus 01 2016 14:37:22
Drága Évám!
Köszönöm szavaidat. Örülök, hogy nálam jártál. Szeretettel ölellek - Szfűz
Saint-Germain - augusztus 02 2016 13:12:36
Lám, mégis lehet szabadvers formában lírát írni.
Számomra picit leíró jellegű, de nagyon mívesen írsz, s talán ez emeli be a lírába. Bocsánat, csak kutatom rendre mitől lesz líra szabadversből. Itt most azt hiszem találtam egy elemet.
