|
 Vendég: 36
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Minek írjak, ha el sem olvasod?
Szólok Hozzád, válasz nélkül hagyod!
Víg mosolyból közöny lett otthonod
szürke égbolt, a köd is rád csorog...
Nevethetnél, de nincs már humorod
ellopták a huncut kis koboldok,
visszaszerzem, ha addig élek is
figyelj csak, kigyúlnak a fények is!
Nem hat már rád semmi embernek való?
nem érzed mit jelent, szeretnek, ha jó!
Elvesztél milliónyi kis szerep között
lelkedbe csak rideg közöny költözött...
|
|
|
- szeptember 25 2016 13:28:59
Eszterkém!
Csodálatosan szépet írtál!
Gratulálok: Pircsi |
- szeptember 25 2016 15:15:53
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmedet Pircsikém!
Eszter |
- szeptember 25 2016 15:47:27
Az emberben mégis ott van - talán eljut ahhoz, akinek szánja és elgondolkodik rajta.
Gratulálok versedhez. Szeretettel - Szfűz |
- szeptember 25 2016 16:01:06
Az emberi közöny tükröződik napjainkban - sajnos - minden szinten, minden élet eseménynél, melyet én nagyon nehezen viselek. Én megértem, hogy mindenkinek vannak problémái, de ezt nem lenne szabad kivetíteni a nap 24 órájában és minden percében embertársainkra. Persze van akinek az élete könnyebb, van akinek nehezebb, elhiszem, hogy nem könnyű nevetni, amikor fájdalmak, keserűségek gyötrik az emberi elmét és testet.
Köszönöm megtisztelő figyelmedet.
Eszter |
- szeptember 25 2016 18:57:01
Kedves Eszter !
Úgy ahogy írtad,nagyon jellemző mindenre
Köszömöm,hogy olvashattam
Tibor |
- szeptember 25 2016 19:30:19
mezeschili, köszönöm biztató szavaidat, méltatásodat és megtisztelő figyelmedet. Egy nagyon kedves ismerősöm mondta nekem, hogyha egyszer valaki írásra adja a fejét, nehezen tud leszokni róla...most szerencsére kevesebb a munkám, többet tudok itt - és máshol is - lenni.
Eszter |
- szeptember 25 2016 19:31:03
Kedves Tibor!
Köszönöm megtisztelő figyelmedet.
Eszter |
- szeptember 26 2016 07:29:23
Kedves Eszter!
A közönyről írtál nagyon jól, mely már vonatkozik a közellévőkre és a távol lakókra is egyaránt.
Szeretettel gratulálok: Viola  |
- szeptember 26 2016 08:15:41
Kedves Viola!
Köszönöm megtisztelő figyelmedet. Igen, és ez nagyon szomorú gondolkodásmód, ami kialakult az emberek tudatában. Olyan sokat gondolkodom azon, hogy miért, miért a közöny, a közömbösség, a figyelmetlenség egymás iránt. Én Miskolcon születtem, ott éltem közel húsz évig fiatal koromban, de minden szomszéddal jóban voltunk, kedvesek voltak az emberek, segítőkészek. Pedig nem kis város Miskolc. Amikor Bp.-re költöztem házasságkötésem után, ez már más...vagy csak az idő változott, az emberek rohannak, mert rohanniuk kell a munkába...nincs idő egymásra, egy mosolyra, egy kedves szóra...én ezt nem értem, és nagyon nehezen viselem.
Szeretettel: Eszter |
- szeptember 26 2016 12:19:13
Ó, ISTENEM! MISKOLC?
Muszáj volt egy szóra vissza jönnöm.
Első sikereim színhelye. A színház tagja voltam 6 és fél évig, 19 éves koromban kerültem oda 1954. decemberében, a 20. születésnapom előtt.
Szeretettel: Viola |
- szeptember 26 2016 14:43:35
Örülök Viola kedves, hogy visszajöttél egy szóra. Igen, a Miskolci Nemzeti Színház a Széchényi utcán, kellemes emlékeim színhelye volt. Akkor Te is ismered Miskolcot, imádtam ott élni.
Köszönöm, hogy megemlítetted sikereid kezdetét.
Szeretettel: Eszter |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
