Napkorong

Ültünk a padon....

Ültünk a padon szótlanul.....
néztük egymást
változatlanul.Szerettem
volna kitalálni a gondolataidat,
lehet te is azon
morfondíroztál ez idő alatt.

Szívnélküli szerelem az életed,
sohasem tudtam,hogy
higyjek-e neked.
könnyelmű szerelmednek hamar
kialudt a lángja,futottál más
után hamarjába.

Eljött az utolsó alkalom,
mikor én mondtam nemet neked,
arcodon láttam a kínt ami
megalázott téged.
Nem birtad el,hogy valaki
ott hagy téged.

Magamban ülök azon a padon,
elgondolkodom a múlton.
Tudom,hogy szerettél,mert mindíg
visszajöttél. Vágyódtál
utánnam,lángolt a véred amit
kioltottam néked.

Szerettem volna belelátni lelkedben
megzavarodott érzelmek
rengetegébe.
Magad sem tudtad,mit akartál
kerestél valamit amit soha
nem találtál.

Elkallódtál az emberiség rengetegében
magamat vádolom,hogy nem
tartottalak vissza időben.
Ha lehetne,letörölném könnyeidet
átölelnélek és soha el nem
engednélek.

Hozzászólások

marcipan - szeptember 27 2016 16:43:50
Nem lehet mindenkit visszatartani, aki menni akar, annak segíteni kell csomagolni.

"Szívnélküli szerelem az életed,
sohasem tudtam,hogy
higyjek-e neked.
könnyelmű szerelmednek hamar
kialudt a lángja,futottál más
után hamarjába."

Szeretettel gratulálok!
Eszter

Tiberius - szeptember 27 2016 19:24:22
Kedves Eszter !
Tetszik a humorod de igaz
szeretettel köszönöm,hogy olvastad
Tibor

Radmila - szeptember 28 2016 06:30:34
Kedves Tibor!

Emlékezés az elmúlt idők bohó éveire.
Szeretettel gratulálok: Mila

Dellamama - szeptember 28 2016 07:11:53
"könnyelmű szerelmednek hamar
kialudt a lángja,futottál más
után hamarjába."
Ha kialszik a szerelem el kell engedni. Ne legyen lelkiismeret-furdalásod!
Szeretettel olvastam versedet, gratulálok: Maria