már magányos a magány,
már rég halott a halál,
már szélcsend ölte a szelet,
nincsenek évszakok lehet,
döntetlen lett a sötét harca
a fénnyel, mert így akarta
a mindenható fosztogató.
sziszifusz - március 11 2008 20:13:09
Érdekes megközelítés a megállni készülõ idõ vonzatában.
Nagylabu_Vereb - március 11 2008 20:32:49
Köszi
Csak egy kis fröccsentmény egy villanásról a fejembõl
reitinger jolan - március 11 2008 21:29:03
Hogy kigyõz innen megítélni nem, csak elképzelni lehet, az igazság oda át van magányos halál fosztogat, halott magány osztogat... kinek mit.
Üdv.J.
Nagylabu_Vereb - március 11 2008 22:53:41
fröcsentmény... úgy értem hangulatvers Sztem érezhetõ, hogy nem akartam nagyot mondani
Torma Zsuzsanna - március 12 2008 09:08:24
Kedves Nagylabu_Vereb!
Nem rossz ez az általad "fröcsentmény"-nek nevezett versike, szépen rímel, s valóban hangulatvers.
Lesz majd jobb is, szebb is!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
kormi37 - március 12 2008 09:50:31
Hangulatodat megláttam benne ebben a versben,
Változtatni tudni kell, majd a szíved erre felel.
Nem kell halál az élet szebb nála,
Keresni kell és a szív rátalál a párjára.
Grat. Szeretettel:Kormi
cookie001 - március 12 2008 10:34:14
Nekem ez nagyon tetszik!Imádom ezeket a rövid,ám velõs
"fröccsentményeket".
Kapsz egy hangszórót!
genezisz - március 12 2008 17:15:23
vihar után
döbbent a csend
bent
lelked tiporja
szél-orgia porja
kitépett
fák,háztetõk
swenkje
buldózer mersze
tûzoltó sóhaj
szállító lesz-e ?.
marica - március 13 2008 10:37:57
Szia Csuri!
Sokszor ezek a fröccsentmények többet mondanak, mint bársonnyal kibélelt szavak.
Remek! Öszinte ön magad!
Bevall és tagad.
Szeretettel: Kerianyu
