Keresem magam a csöndben,
lélegzetem az örök időben,
lüktető álmok ölelésében,
pislákoló gyertyák fényében,
bús dallamok szárnyalásában,
lelkem sodródó magányában,
emlékeim homályos tükrében,
a lassan tovasodródó időben
Érzem szomorúságodat, osztozom benne veled, bár én még nem értem el a székbe, de nem is élem meg, mert érzem, hogy álmaim nem csalnak, halált ígérnek és talán már vágyom is rá, pedig félek - és nem szoktam bánatot okozni, de a sorsunkat nem csak mi alakítjuk
ölellek szeretettel Sárika
szomorufuz - október 10 2016 13:15:17
Drága Sárika!
Így igaz - a sorsunk könyvébe van megírva az utunk. Köszönöm, hogy velem vagy. Sokat gondolok Rád. Ölellek szeretettel. Szfűz
reitinger jolan - október 10 2016 15:42:13
Kívánom hogy találd meg azt, ami örömet ad.
