|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Anabiosis- Feléledés
Sikít a szél az őszi erdőn, tépi a fákról a levelet,
én közben magam elé képzelem a gyermeket
ahogy futkos a virágos réten,
és örök tavaszt képzel,
játszik a fénnyel.
Virág szirmot simít kezével,
csodát remél mikor a szirmok hullanak.
Már újra ott vagyok a színes fák alatt…..
már nem remélek új tavaszt.
Csak a pillanat szépsége éltet,
nekem az ősz adja a szépet,
de álmodom csörgedező patakot,
álmomban hallok gímszarvas hangot
így szeptember táján,
ahogy hívja párját.
Még küzdök a hideg tél ellen,
küzdök, hogy ne legyen félelmem
mikor rám köszön egy magányos éjjelen.
|
|
|
- október 11 2016 06:23:53
Drága Marica!
Követtem gondolataidat átérzéssel, tetszéssel, el is mélyültem benne.
Szeretettel: Viola  |
- október 12 2016 18:40:53
Kedves Icu, Viola! Köszönöm szépen.
Marica
 |
- október 12 2016 19:52:00
Szép természetvers. Nekem az ősz a kedvencem, én is rengeteget írok az őszről... A megnyugvás időszaka, és a tavasz mellett az ősz az egyik legjobb természetfotó-téma. Tetszett a versed. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 02. kedd,
Rebeka napja van.
Holnap Hilda napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
