|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Már hazafelé (Niki és Attila Dominikáról hazafelé utaznak)
Míg gépmadaratok a felhők felett
A kilométereket rója,
Gyakran az órára nézek,
Hány óra telt el,
Hol áll a mutatója!
Talán éppen már landol;
- „Leszállás Párizsban” -,
- Aztán egy másikra szálltok át,
- Mely egyenesen hazarepít
- Titeket, épségben, egészségben
- Legalábbis így kívánom,
- Így remélem!
Kár, hogy nem láthatom,
Ahogy a gépetek földre száll,
Messze éltek tőlünk,
Köztünk áll két határ.
A szívem csendben,
De értetek zakatol,
Repültök magasan,
Hol a madár sem jár,
Tőlünk távol, valahol.
2016. szeptember 30.
|
|
|
- október 20 2016 18:51:12
Kedves Zsuzsi !Gondolom gyermekeidről van szó. Bizony izgulunk egy egy ilyen útnál, hogy szerencsésen földet érjenek.Én ilyenkor követni szoktam a repülőt az interneten indulástól leszállásig . Gondolom ismered ezt a programot. Szerencsés földet érést. Együtt érzek veled, és tetszett a versed.
Üdvözöllek. szinci |
- október 20 2016 20:07:15
Kedves Zsuzsa!
Átéléssel olvastam versed. Így vannak a szülők, tele aggódással a gyerekeik iránt. A repülés csodálatos érzés, én nagyon szeretem.
Szeretettel: Viola  |
- november 29 2016 18:34:33
Kedves Szinci!
Sajnos, az említett programot nem ismerem. Annak is örülök, hogy lányom és férje szerencsésen hazaérkeztek a nyári üdülésük után a repülőgéppel.
Azóta már Niki egyedül is hazaérkezett Budapestre, mi meg megismerhettük a Liszt Ferenc Repülőtér terminálját, mert eddig még nem jártunk ott. De a fel- és leszállásnál már nem voltunk ott.
Kedves Viola! Természetes, hogy gyermekeinkért mindig aggódunk, főleg ha nem a földön, hanem a felhők felett járnak éppen!
Köszönöm mindkettőtöknek kedves szavaitokat!
Szeretettel: Zsuzsa
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 19. péntek,
Viola napja van.
Holnap Teofil napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
