|
 Vendég: 93
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A karavánhoz
Megálljatok! Vissza, nyűtt csapat!
Villogó szemmel ki mered ott előre?
Egy őrszem ő, az űzött, árva, dőre,
vad rengések fia, ki bútól sápatag.
Gyújtsatok itt tüzet és álljon a karaván.
Ez a forrás mienk! Ez szikla szent!
Köröskörül - ó, nézzétek! - messze lent,
kínoktól vereslik ég, föld egyaránt.
Álljatok meg itt! - Hej, nem lesz soha szombat!
A tűz pattog-é? - halljátok? - vagy vágyaink zokognak?
Némulj, zajongó kor! ... Akinek nincs szavok,
most vad lihegéssel támadnak a résnek -
És tusára raggyannak a tompafényű kések -
Á, érzitek?! - A szél, a szél... már hozza a... vérszagot.
Sinka István 1932.
Zu den Caravanern
Halt! Zurück, ihr schäbige Helden!
Mit funkenden Blicken der dort nach vorne starrt?
Er ist die Wache, der gejagte Graubart,
der Sohn der Wildheit, die von Harm schon blei werden.
Entzündet das Feuer ‚d der Caravan, steht beim Strauch.
Der Bach ist unser! Dieser Felsen ist heilig!
Rundum – ach schaut ihr! Dort unten beidseitig,
von Pein ist der Himmel rot, 'd der Erde auch.
Bleibt hier stehen! Ach, es wird nie Wochenende!
Brennt das Feuer? – Hört ihr? Oder ist der Sehnsucht, der Schluchzende?
Still, du lärmende Zeit! … bist noch nicht im Aufbruch,
jetzt mit wilden Hecheln greifen den Spalt besser –
‘d auf unbändigen Kämpfen blitzen die matten Messer –
Ach, fühlt ihr es?! Der Wind, der Wind es bringt schon … der Blutgeruch.
Fordította Mucsi Antal
|
|
|
- október 27 2016 19:04:54
Nagyon szép, mély, komoly vers. Gratulálok! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
