|
 Vendég: 37
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Leeresztette dunna - takaróját,
hallod, alatta bús szimfónia zokog…
Fájdalmasan nyögnek a fázó fák,
lassan a kemény tél is itt topog.
-
Ágak susognak a pergő levéllel,
madarak dúdolgatnak egy kicsit,
halkan hangolnak, útra kelnek,
kik maradnak, felöltöznek picit.-
-
Szél táncol ereszkedő szólamokkal,
ütemet diktál a karmester napsugár,
a fákra nevet, még dirigál boldogan,
majd tovább száll az égi vándormadár. -
-
Arcomra mosolyt csal a természet,
cirógatja lágyan, amint búcsúzkodik -
sírban pihen a múlás, s az enyészet
fölött már fehér krizantém illatozik. -
-
Eggyé válok az őszi fény-ligettel,
egymásba fonódunk, csokorrá növünk,
lélegzünk, érzünk, mindig változunk,
de létezünk s összezeng ezer színünk.
|
|
|
- november 08 2016 13:43:40
kedves Suzanne !
Csodaszép a versed telve a legszebb érzelmekkel gratulálok
Tibor |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
