|
 Vendég: 101
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A szomorúság egy lélekállapot,
Szürkeséget csak a szín hagyhatott,
Rám mérte mit soha nem akartam,
S könnyeimbe belefakultam,
De mi egyszer volt sosem véges,
Amíg a szív dobbanni képes,
Eljöhet az öröm még százszor,
Hogy kiszakítson a komor magányból,
Sírtam ezer és száz éjjel,
De elhagyott a torz bús kétely,
Szárnyain át nagy reménnyel,
Megszállt a csodaszép élet,
Sírba temettem ami bántott,
S szerettem a szavát mi ártott,
Nem haragszom már a véremre,
Amiért ilyennek bélyegzett,
Sírtam én millió éven át,
Kínok közt kapartam a falát,
A szobának mi nem óvott engem,
Csak a világot kirekesztette,
De kinyílt előttem az ajtó,
S berepült rajta egy pillangó,
Szárnya rebbent s megértettem,
Hogy mennyi hibát vétettem,
Nem old meg semmit a magány,
A sötétség mindig talány,
Megadtam magam a kétségeknek,
A keserű rossz érzéseknek,
Bezárni nem szabad a szívet,
Mert megfakulnak a színek,
S hiába is sírnál oly sokat,
Nem hallja senki a hangodat,
Ha szomorú vagy kiáltsd hogy élek,
Színezd ki megszürkült szíved,
Keresd meg a saját fényed,
S űzd el a belső sötétséged. |
|
|
- november 22 2016 17:31:23
"A szomorúság egy lélekállapot,"
Nyisd meg a szíved- gondolj a szépre és elszáll a szomorúság.
Gratulálok versedhez. Szeretettel - Szomorúfűz |
- november 22 2016 22:23:59
Kedves ILLC !
Gratulálok sokatmondó szép versedhez
Tibor |
- november 23 2016 04:57:53
Köszi nektek  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
