|
 Vendég: 88
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Az Órák
Heverek a forró fövényparton
Mellémlapul a halovány Tisza
Szomju kezem, puha vizében tartom
Mint ahogy játszom szeretőm hajával.
Nagy néma dél borul ránk izzó-kéken
Meztelenítő mindent felejtéssel.
Arany-tüz ujjal túrja a fövényt fel
Köröttem a nap.
És felettem elhúznak az órák
Mint idegen, szép nagy madarak
És sorsom, harcom szárnyaikon hordják
Magosan szállva távolodó dallal.
A dal lebüvöl - S tehetetlen nézem,
Hogy idegenül, büszkén elvonul
Az én életem. S mozdulatlanul
Heverek a forró, a fövényparton.
Balázs Béla
Die Stunden
Ich liege auf den heissen Sandboden,
der blasse Theis drückt sie sich an mich,
die durstige Hand spielt in Wasser Groden
so wie ich mit den Haaren von meinen Geliebten.
Der stumme Mittag drückt an uns erglühend blau,
mit der nackten, totalen Vergesslichkeit,
mit goldenem Fingern buddelt ein Sand Bau,
rundum mich der Sonne.
Und über mich ziehen die stunden vorüber,
wie fremde schöne grosse Vögel,
mit meinen Schicksal auf den Flügel,
hochfliegend mit verstummten Liedern.
Das Lied verzaubert – ohnmächtig schaue zu,
wie mein Leben an mir vorbeizieht, machtlos
liege nur da, starr und bewegungslos
liege an den heissen sandigen Ufern.
Fordította Mucsi Antal
|
|
|
- november 24 2016 19:23:57
Nem tudok németül, /sajnos/ az viszont tény hogy a gondolatmenet híven tükrözi miképpen jár el felettünk az idő.
Üdv: gufi |
- november 25 2016 11:09:45
Köszönöm gufi az olvasást ...és a hozzászólást is...üdv Tóni... |
- november 25 2016 17:55:06
Jó, ha mondom!
KíberFeri  |
- november 25 2016 18:32:33
Köszönöm Feri, az olvasást ...és a hozzászólást is...
üdv Tóni... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
