|
Vendég: 120
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Rád néztem átszellemülten-
csodáltam az ezerszínű,
meg száz fajtájú leveled,
hangod, mi borostyánszínű.
Büszke óriásként duzzadtál,
felém nyúltak hosszú karjaid.
Csábítottak, hívtak, csobogtak
gyöngyházszínű, selymes fodraid.
Középen állt egy kis ladik
körötte úszó levelek.
Gondolatban benne ülök,
míg hallgatagon evezek.
Tó tükrében visszanéz az ősz,
a sok úszó fátyolfelhővel.
Ekkor megcsillan a napsugár
érkezik víg, szelíd szellővel.
Pergő levél, ahogy hullott
elpirult, lágyan megcsókolt.
Fonódtunk, mint ág és levél
szívem vadul égett, lángolt.
Mint hegy a forrást öleltelek,
éreztelek, mint cukor a szád.
Búgó csókokat suttogtam rád -
s levelek csak dőltek, peregtek.
Szívemben csend van, nyugalom. |
|
|
- november 28 2016 14:22:00
kedves Suzanne !
Kiöntötted lelkedet a természetet imádó gondolataidat amik annyira
szépek,több mint egy lélek
Gratulálok
Tibor |
- november 28 2016 17:51:22
Tiberius Kedves Tibor! Köszönöm szépen kedves szavaid |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|