Emlékszem még arra, mikor merengve gondoltam rád.
Egész testem beleremegett, mikor csak egy szót szóltál.
Szívem lángolt, arcom kipirult,
Féltem még t?led, de valami vonzzott vadul.
Emlékszem az els? találkozásra,
Az els? nevetésre, az els? szóváltásra.
AZ els? ölelések, az els? kézfogás,
Szíembe vannak vésve, ez nem vitás.
És emlékszem arra a nyárra,
Aminek már sohasem lesz párja.
Olyan nyár az életben csak egyszer adatik,
Örülök, hogy veled történt, lelkemben örökre bent lakik.
Hiába akarnám visszahozni, többé már nem lehet,
De szívemben nem találsz ennél nemesebb helyet:
Emlék vagy, egy nagyon édes emlék.
Nem foglak elfeledni, bennem örökkön élsz.
