Pásztorórák,félve sejtett szerelmek,
könnyű szélben kibomló puha selymek.
Csiklandó ujjak,vágyódó érzelmek,
égi kelyhe egy angyali szépségnek.
Ártatlan tekintetedböl szemeid fénylettek,
átadva magadat a csodás,vágyó kéjnek.
Nincs az a szó,mely kitudná fejezni azt
az érzelmet,mely elöntött mindenünket.
gyongyszem555 - december 11 2016 13:30:39
Csodálatos a versed kedves Tibor, a hozzáillő zeneműről nem is beszélve, mely tökéletesen illik a mondanivalódhoz!
