Napkorong

Ленинград

Я вернулся в мой город, знакомый до слёз,
До прожилок, до детских припухлых желёз.

Ты вернулся сюда, так глотай же скорей
Рыбий жир ленинградских речных фонарей,

Узнавай же скорее декабрьский денек,
Где к зловещему дегтю подмешан желток.

Петербург! я еще не хочу умирать!
У тебя телефонов моих номера.

Петербург! У меня еще есть адреса,
По которым найду мертвецов голоса.

Я на лестнице черной живу, и в висок
Ударяет мне вырванный с мясом звонок,

И всю ночь напролет жду гостей дорогих,
Шевеля кандалами цепочек дверных.

1930
_______________________________________

Leningrád

Megtértem, városom, jól ismert vagy nekem,
Érezlek bőr alatt, ízlellek könnyeken.

Ha megtértél, nosza, nyeld szaporázva hát
A parti lámpafény vitamin-olaját,

Mely decemberi nap, derítsd ki mielőbb,
Kevert össze tojást és gyantát, mérgezőt.

Meghalni – Peterburg! – én még nem akarok!
Telefonszámaim te biztosan tudod.

És vannak címek is – Peterburg! – melyeken
Halottak hangjait még megidézhetem.

Egy cselédlépcsőház, hol mostanság lakom,
Csengőm kitépve lóg, verdesi homlokom,

Kedves vendégeim várom sok éjen át,
Fülelve éberen az ajtólánc zaját...

1930*

* * * * *

*/ a költő ez évben tért vissza
száműzetésből szülővárosába

Hozzászólások

szinci - december 16 2016 06:50:19
Dávid ! Gratulálok fordításodhoz. Szomorú időszakot örökített meg az író versében. Üdvözlettel .szinci.

Szollosi David - december 16 2016 19:41:03
Szinci, hálásan köszönöm a gratulációd! Ez a költő később a sztálini represszió áldozata lett, ahogy sok más zsidó és nem zsidó értelmiségi... Aligha tudta kideríteni, ki mérgezte meg az orosz intelligencia életét, de valamennyien tudták és tudjuk, mert volt, hogy mi is féltünk a váratlan éjszakai látogatóktól...