|
 Vendég: 105
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hová tűnt hirtelen a bronzbőrű nyár,
bámulok utána, már oly messze jár.
Télen a vágyak melegíthetnének,
de szenvedély tüzem már porig égett.
Elmúlt időkről ráncaim mesélnek,
mosolyt csalnak számra boldog emlékek.
Szerelmes vágyam megfagyott a télben,
hideg ágyamban már majdnem kihűltem.
Esti magányban magamat sajnálom,
míg elringat, egy könnyű, édes álom.
Forró csókjaid melegítik testem,
ölelő karod mit majdnem feledtem.
Szép álmomnak dübörgő zaj vet véget,
tetőről lecsusszant egy hó -görgeteg.
Nem szeretem a havat sem a telet,
szeretnék nyarat, forrót, szerelmeset. |
|
|
- január 16 2017 14:10:25
Kedves Mária !
Meghatóan szép a versed az elmúlás a hideg és a forró szerelmed.
Az emlékek amik fontosak a mi életünkben amik tartanak sokáig
amik fenntartják életünk.Gratulálok !
Szeretettel olvastalak
Tibor |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
