|
Vendég: 108
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Büszkén írom e sorokat,
Dicsérni készülök
Ezerkilencszáznegyven nyolcat.
Az akkor élõ írókat, költõket,
A velük tartó ifjakat, hõsöket
Kik bölcs szavakba font gondolattal
A Nemzeti Múzeum elõtt álltak mind azokkal,
Kik hangjukat hallatták a Nemzetét.
A Népért az igaz becsületért,
Kinek szájából õszinte tézis hangzott
Köztük nem voltak bitangok,
Csak szó gyújtotta a lelkeket,
Hogy tovább ne tûrjenek,
Hogy jobb a szabadság, mint a rabság,
Tizenkét pontban fogalmazták.
Õk voltak a márciusi ifjak,
Kiknek szavára a holtak is megmozdultak,
Az élõk harcba mentek a nemzetért.
Ma ünnepeljünk mid azért,
Hogy megmutatták,
Hogyan és miért
Érdemes ontani hõsi vért!
Én büszke vagyok százszorosan
Mert egy õsöm is köztük van
Kinek neve ott ragyog Fényeslitkén
A Nemzeti hõsök közt elsõként
Az emlékmû márvány falán
Albert Sámuel: kuzinja volt ükapám
Hát Õ érte, s minden hõs Magyarért,
Kik vérüket áldozták a szent ügyért,
Kik Trikolor zászlót lengettek,
rVILÁGSZABADSÁG!r1; -ot hirdettek
ÕK Szabadságot, Békét akartak.
Legyen a versem dicsérõ hang,
Az Ezernyolcszáznegyvennyolcasoknak!
Megjegyzés: A Képen: 1848.as emlékmû Fényeslikén látható. a másik oldalán csidzolt felületen a fényeslitkei hõsök neve olvasható. |
|
|
- március 15 2008 19:49:04
marica!
Meghatódtam soraidon. És ha elõbb lett volna fenn, engedélyeddel, ma én is beszédet mondtam volna, verseltem volna versedet el, a mai, helyi ünnepségen.
Lehet, küldök fényképet is neked. Grt. Sancho |
- március 15 2008 19:54:56
Nagyon szép. Gratulálok marica! Nem semmi ahogyan írsz. Szeretettel:Kormi |
- március 15 2008 20:11:17
Drága Marica! Ma nagyon közel kerültél világnézetemhez.
Így kell Dícsérni a hõsök emlékét, ahogy te teszed.
Nem kirekesztõ, de mégis tud magyar lenni.
Volt a mai napon egy olyan förmedvény, aki magyar vérrõl, meg hazaárulásról fröcsögött, Írtam is alá, kár, hogy nem olvastad. sokan mellém álltak, és ez jól esett.
Marica mama! Az én nagyapám az elsõ világháborúban orosz harctéren esett el. Dombõváron volt ügyvéd, friss házas, kis babát hagyott itt, az apámat. Arany vitézségi érmet kapott. -meg egy dum-dum löveget a hasába. Még a pécsi napló is megemlékezett róla. Gyönyörû verseket írt. A nyomába nem jövök. 25 éves volt.
És zsidó! Meghalt a hazájáért az idegenvérû költõ.
Ugye mgérted felháborodásomat!
Nekem is vannak hazafias verseim, igaz énbennem már csak kevés zsidó vér van. biztos ezért.
Azt hiszem kéne neked írnom egy privátot, ha érdekel a történet nagyapámról. Tisztelettel csókolom a kezedet: sziszu |
- március 16 2008 01:54:13
Drága Marikám!
Beleborsództam a versedbe!Gyönyörû volt, méltó megemlékezés!Bár mindenki így tette volna:Ölellek:Kriszti |
- március 16 2008 12:56:42
[b]Drágaságom!!!...no ez az amihez én nem kívánok semmit sem hozzátenni...sem elvenni belõle...
...két napja kerülgetem ezt a verset...újraolvasom...de most úgy döntöttem inkább hallgatok és nem keverek hullámokat a téma körül...
inkább ölelést küldök Neked!!!! mélységes szeretettel [/b]szí. |
- március 16 2008 16:05:01
Kár,hogy csak este került fel a versed!Megérdemelte volna/ezért senkit nem marasztalok el!/,hogy reggeltõl hozzáférjenek az olvasók.
Adózzunk a hõsök emlékének!/Nem az számít,hová születünk,hanem az,hogyan élünk!EMBEREK vagyunk-e!/ |
- március 16 2008 19:12:05
Milyen igaz, kedves!!4 |
- március 17 2008 07:59:11
Mindenkinek nagyon szépen köszönöm Nagyon nagy örömöt szereztetek a véleményeitekkel Nekem az is elég hogy Ti olvassátok, de hogy méltónak tartottátok szélesebb körû publikációra, ez igazán megtisztelõ elismerés. Köszönöm!!!
Szeretettel: marica mama |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|