|
Vendég: 107
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egyre hidegebb lett, jégszemek,
hópihék nehezítették a
szürke, zord felhőket, s egy palánk
tetején gyászos, fakó hangon
kiáltotta egy holló: "Kár! Kár!"
Aki hallotta, végig szaladt
a hideg a hátán. Komor lett
a messzi világ. Ködös, szürkés.
aztán lehullott a hó paplan,
s köszöntött a hideg-rideg tél.
Olyan kemény hideg volt, hogy a
jég ropogott, mint a kvarckristály.
Megdermedt a cinke, a csuszka.
Kegyetlen volt a tél, hullt a hó.
Hidegtől reszketve vánszorgott
az őzbak, a szarvas, a róka.
Ő szenvedélyesen szerette
a telet, a csipkézett fákat.
Csillogó hópelyhek tapadtak
szépen göndörödő hajára
rózsás orcára, pillájára.
Farkasordító hideg volt, szél
süvített, de Ő csak kacagott
és kacagott, karját széttárta,
heves szél kavarta pelyheket.
Vihar zúgott, dúlt- fúlt, dörömbölt
tombolt körülötte, úgy zengett,
mintha régi-régi dalokat
énekelt volna. Sziporkázott
a hó, felett pedig magasan,
kavargó hó örvények szálltak,
s süvítettek a metsző szelek.
A kandallóban jó meleg tűz
parázslott, s hidegtől kipirult
arccal ült elé melegedni.
Onnan nézte az ablakon át
a fagy rajzolta jégvirágot
jégcsap csipkézte függönyöket
dér lepte fenyő és hársfákat
bunda takarta téli tájat. |
|
|
- január 27 2017 06:58:32
A "tél lánya" imádja a telet, igen, neki az a dolga. Szépen felépített versedet szeretettel olvastam. Gratulálok!
Évi |
- január 27 2017 13:59:45
gyongyszem55 Én is szeretem a szépsége miatt, de fázni nem szeretek... Köszönöm a gratulációt!!! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|