|
 Vendég: 81
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Porszem száll a szélben, jelentéktelen,
De a szemekbe kerülve kényelmetlen,
Egy szálka az ujjakban nem nagy ártalom,
De az emberek szívében világfájdalom,
Hiába minden szép szó, megtűrtnek lenni nem jó,
Olyan mintha lenne helyem, de az egész csak illúzió,
És hiába térek haza, az otthon melege mégsem vár,
Csak egy végtelen útvesztő mely mindig rám talál,
Ne haragudjatok, hogy itt vagyok, én nem akartam,
De ha már a sors eddig elhozott, hát itt maradtam,
Bocsássatok meg nekem, vétkem, hogy létezem,
S hogy a szeretetre néhanap olyan nagyon éhezem,
Nem akarok többé már útban lenni,
Nem akarok nektek keresztbe tenni,
De a szeretetem irántatok béklyóba ver,
Néha porig aláz néha égig emel,
Úgy szeretnék ennél mindig jobb lenni,
Valaminek végre a részeként élni,
De csak porszem vagyok ezen a földön,
Mit a szél folyton mások szemébe söpör. |
|
|
- március 14 2017 06:26:09
Remek vers! Szeretettel gratulálok hozzá! Zsuzsa |
- március 15 2017 17:57:37
Köszönöm  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
