|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Amikor szeretet öleli át lelkem,
egyfolytában potyognak könnyeim,
tisztára mossák bűnös foltjaim.
Nem mondhatom el nyíltan,
elmondom hát virágnyelven,
szerettem ifjan, bolondul.
De mikor az ősz utolért
megértettem, képzelt árnyat kergettem,
szerelmemmel felruháztalak.
Szemem elől libben a fátyol,
nem ilyen férfit
szerettem én egykor.
Amilyen rózsát szakítsz, olyant szagolj,
mondta öreg szülém sokszor,
telítődtem mára a illattól, elég a szagból! |
|
|
- március 18 2017 15:18:24
Remek vers, gratulálok!  |
- március 18 2017 16:21:15
Jó a mondanivalód!
KíberFeri  |
- március 18 2017 19:04:50
Kedves Suzanne!
Köszönöm szépen a gratulációt!
Melinda |
- március 19 2017 13:53:48
Kedves Melinda4
Az idő sok mindent megváltoztat, jó, vagy rossz irányban, de a régmúlt a miénk marad.
Gratulálok versedhez - szeretettel - Szfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
