|
 Vendég: 89
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Már nincs meleg simító kezedben,
kihunyt a fény csillogó szemedben.
Most a könnyem pereg, mint apró gyöngyök,
koporsódon kopognak göröngyök.
Hová menjek, ha nincs édesanyám,
már nincs otthon, nem vár senki reám.
Könnyem felszáradt, szél fújja arcom.
Rád gondolok, a temetőt járom.
Kertem virágát sírodra teszem,
nevelgettem, féltó szeretetben.
Várj reám megyek, készülök Hozzád,
hiszem, hol Te vagy ott a mennyország. |
|
|
- április 02 2017 14:22:43
Fájdalommal teli, szomorú, megható versed szeretettel olvastam! Gratulálok! Zsuzsa |
- április 02 2017 19:30:06
Kedves Mária !
megható versed nagyon szép gondolatod lelkedbök beszél
Szeretettel olvastalak mint mindég
Tibor |
- április 03 2017 11:23:43
Sírok ! Ölellek. szinci |
- április 04 2017 09:23:40
Hmm... igen az élet ilyen és ezzel nem tudunk mit kezdeni. Szépen írtad meg, nagyon átjött, átéreztem.
Szeretettel csak gratulálni tudok:
KíberFeri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
