|
Vendég: 53
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Utolsó erőddel húztál magadhoz még,
Tudtad, hogy nem lesz már rá több esély,
Így mosollyal arcodon mégegyszer átöleltél,
Mielőtt csendesen világot cseréltél,
Feladtad lelked a lelkemért, s megóvtál vele,
A végsőkig úgy szerettél, mint még soha senki sem,
S hiába tudom, ki szívvel él néha nem választhat,
De értem ez túl szomorú, túl szép áldozat,
Glóriát kaptál és szárnyakat a mennyek peremén,
De minden más földhöz ragadt, mit valaha szerettél,
S míg téged egy földön túli gyönyörű hely vár,
Alant minden mit valaha alkottál pokolra száll,
Csak én maradok meg, érted élek de nélküled,
Romjaimon már csupán az üres magány énekel,
De még éltet az élet melyet te adtál nekem,
A te szíved tovább dobog bennem idelent. |
|
|
- április 11 2017 22:04:47
Gyönyörű vers!!! |
- április 17 2017 18:16:42
Köszönöm! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|