|
 Vendég: 41
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hazudtál világ, hisz oly sokat ígértél,
Barátság, testvériség, mégis véget ér,
Szeretet tán nem is él, melyről álmodtam,
Csalódásom a vezeklés, amiért naiv voltam,
Azt hittem egyszer, a szónak súlya van,
Teljes tiszta szívvel, erősen kiáltottam,
Tartottam a hátam, küzdöttem másokért,
S a mellettük megtalált boldogságomért,
Hová lettek a napok melyek felneveltek,
Az érzések amik végül idáig elvezettek,
Én még itt vagyok, nem változtam semmit,
Mond mégis hogyan veszíthettem ennyit?,
Barátság, testvériség, nem adnám semmiért,
Hogy lehet, hogy a végén mégis szertekél?,
Meglopott, és megcsalt a hűtlen múló idő,
Nem maradt már bízni bennem többé elég erő,
De ha más úton járnék, az már nem én lennék,
Könnyebbet nem akarok, se nehezebbet ennél,
Csak ne lennék oly egyedül, magamra maradtan,
Akár az ígéret szép szava, egy hazug világban. |
|
|
- április 17 2017 13:11:40
Igaz, bölcs, szép versed köszönöm, hogy olvashattam! Kellemes ünnepeket! Zsuzsa |
- április 17 2017 18:15:39
Köszi!  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
