Egy álom az egész létezés.
Az, hogy vagyok, velem történik,
nem mással,
az, hogy ha nem vagy itt, látlak,
belső látással,
hogy várok, mit hoz a holnap
a hajnali pirkadással,
s még mennyi titok...
Annyira vágytam, hogy képzelt
szigetemen
csak a jobbító, erősítő szeretet
gyökerezhessen,
engem pusztít, mi rossz, letaszít,
elveszejt,
már talán csak ragyogó fényed,
mely foglyul ejt,
mert maradéktalanul tündökölsz ott
rejtve, bennem,
a lélek elmondhatatlan, vágyó
mélységeiben. |
|
