|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Az éj balladája...
Úgy mentem el ebből a világbol,
hogy ne ébresszem fel az alvókat.
kik álmodják a legszebb álmaikat.
Elsuhantam egy sötét éjjelen, mikor
Hold és a csillagok fénylettek nekem,
drágakövek voltak az útszélen..
Csillagtol,csillagig az útvesztőben
ovatosan lépkedtem a sötétségben
ne,hogy leessek a semmiségben.
Mikor elfáradtam megpihentem, a félhold
alsó csücskén meresztettem szemeimet
innen beláttam a világ mindenséget.
Már azt hittem az út soha nem ér véget,
mikor megláttam egy csodaszép képet,
ahol minden,csillogott és fénylett.
Város volt az,nem is akármilyen,nagy
falak vették körül a nem várt idegent,
meghívó nélkül bejutni lehetetlen.
Aranybol volt a magas boltíves kapuja,
mindkét szárnyán kis ablak a kukkolója,
amik nyíltak ha valaki kopogott rajta.
Csengő nem volt,nem akartam illetlen
lenni,párat döngettem,remélve,hogy a
kapu őrt hamarjába felébresztem.
Sokáig vártam, már majdnem odébb
álltam,mikor a kukkoló kinyillott,egy
hang kérdezte mijáratba vagyok.
Mondtam :,-Én egy ilyen kis lyukon
keresztül,nem sokat látok,azt sem
tudom,hogy kivel diskurálok-.
Egyszercsak hallottam a kulcs fordult
a zárban, nyikorgott mint a kenetlen
kerék a rozsdás, öreg batárban.
Idős öreg úr állt elöttem,hosszú szakálla
fehérlett mint a hó, egy téli délutánban,
nevemet kérdezte egymásutánba:.
-Meguntam az életem odalenn,egy új
életet szeretnék kezdeni idefenn,ha
lehet,kérem engedjék meg ezt nekem-
Nézegetet egy nagy könyvben fejét
csóválva- Ide csak az jöhet be,kit az
Úr magához hív,a mennyországba.-
-Nem tudtam,hogy meghívó kell,talán
az Úr megbocsájt s lenne egy kivétel,
amiért szolgálnák amíg az időm le nem tel.-
Fiam:,(most már fiamnak szólított ami
egy kicsit megkönnyíttette a dolgot) -Gyere
be,míg a határozat megjön részedre.-
Amit ott láttam,alig hittem szemeimnek
szebbnél szebb tündérek szanaszét
repdestek, kedves mosolyukkal elbűvöltek.
Gondoltam magamban : -Én innen el nem
megyek akármi is lesz az itélet,remélve
az Úr megérti nehéz helyzetemet.-
Csodaszép tündérek közeledtek,ki ez
a bátor aki csak úgy betévedett? Huncut
mosolyukbol láttam,örvendeztek.
Lehet ők mentek az Úr elébe,kérve,
hogy ezt a jóképű fiút ne,hogy visszaküldje
amiért majd hálámat fejezem ki érte....
Nem kellett várnom túl sokáig ,mert az
öreg úr ismét elém termett,mondván :
-A magasságos Úr, beenged mint vendéget.-
Nagy lett az öröm,táncraperdült a sok
tündérke,vigadott az egész ház népe,míg
egyszercsak az Úr,haragjába jött elénkbe:.
-Megszegted a vendégszeretetet, felkavartad
a mennybéli csendet, ezért véget vetek a
vendégségnek,a kapu őr ad utravalót néked-
Megijedtem !...,Tudtam,hogy hibát követtem
azok a szép tündérek elvették az eszem,
szűröm kitéve,ballagok tovább a csillagos éjben...
Míg egyszercsak nagy fényesség sugárzott
a szemeimbe, a felkelő Nap véget vetett
történetemre,álom volt az egész,szerencsémre
Ágoston Tibor
2017 Arizona
|
|
|
- április 30 2017 12:19:25
Érdekes balladádat szeretettel olvastam. Azért jó, hogy csak álom volt!
Szeretettel olvastalak: Évi |
- április 30 2017 18:00:28
Remek álom ballada. Szeretettel olvastam: Zsuzsa |
- április 30 2017 21:38:35
Kedves Évi !
Sok mindent szül egy álmatlan éjjel.
Köszönöm,hogy olvastad : Tibor |
- április 30 2017 21:39:21
Kedves Zsuzsa !
Szeretettel köszönöm : Tibor |
- május 02 2017 11:34:33
Tibor kérlek, remek balladát álmodtál. Jó volt olvasni.
Gratula!
KíberFeri  |
- május 02 2017 13:56:23
Kedves Feri !
Köszönöm,hogy olvastál : Tibor |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. január 15. szerda,
Lóránt, Lóránd napja van.
Holnap Gusztáv napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
