|
 Vendég: 56
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szüleim és az örökségem*
Egy szegény családba születtem én bele,
Nem volt az erszényünk pénzzel soha tele.
Apám cipészmester, anyám ruhatáros,
Az egy szoba-konyha nem volt épp lakályos.
Spóroltak mindennel, amivel csak lehet,
S időben fizettek minden közüzemet.
Lakbér, villanyszámla nem késhetett soha,
De azért meleg volt télen a kis szoba.
Bár az igény megvolt, könyvre alig jutott,
Apám megjavított mindent, amit tudott.
Anyám főzött, mosott, takarított, vasalt,
Piacra járt, kötött, befőzött és aszalt.
„Magamét nem adom, másét nem kívánom,
És a sült galambot tétlenül nem várom!”
Mondta apám gyakran, és mindenre tellett,
Ami takarékos mivoltunkhoz kellett.
Engem támogattak: „Csak tanuljál, fiam,
És ne válogassál, becsüld meg, ami van…”
Nem vettek fel kölcsönt, nem szorultak másra,
Nem is támaszkodtak soha, csak egymásra.
Mit mondjak… A sorsuk nem volt szálkamentes,
Nem adott hitelben sem pék, sem a hentes,
Ám ajkukat zokszó el soha el nem hagyta,
Anyám meg a kosztpénzt az élére rakta.
Hálásan gondolok mindig vissza rájuk,
Ma is látom kopott köznapi ruhájuk.
Látok teknőt, lavórt, sámlit és hokedlit,
A kredenc tetején télire hecsedlit.
Rég a temetőben nyugszanak mindketten,
Én meg időközben mérnök úrrá lettem.
Ám a génjeimben a spórolás ott van,
Örökségbe tőlük ezt – magammal hoztam...
_____________________________________
2017. május 23.
*/májusi verspályázatra...
|
|
|
- május 26 2017 17:59:57
Kedves Dávid, évek óta ismerjük egymást, de szerintem ez az első vers amit tőled olvasok, amely az érzéseiddel íródott , nem azokkal a gépies, szalagon készült, előregyártott szavakkal.
Szerintem a hatodik versszak harmadik sorában egy "el" felesleges...üdv Tóni... |
- május 26 2017 20:31:12
Őszinte szavak - szerény büszkeséggel
Önéletrajzod megkapóan érzéssel teli - szokatlan kissé, de tetszik
üdvözletem Sarolta |
- május 26 2017 21:31:57
Ez a vers nekem is a szívemig ért, kedves Dávid. Szeretettel olvastam, szeretettel voltam Nálad. Zsike  |
- május 26 2017 22:57:06
Kedves Tóni, a 6. strófában szórend-módosítást csináltam, és közben benn felejtettem egy "el" szócskát... Most vettem csak észre... Köszönöm, hogy szóltál! Mindenki tudja, hogy a Dávid nagyon számolja a szótagokat, és egy ilyen "ottfelejtett" szótag csak véletlen lehet. Ami az érzéseket illeti, a fordításokban más bőrébe bújok, ott a költő érzéseit igyekszem elcsípni. A saját versek viszont - témától függően - lehetnek érzelmesek, humorosak, lazábbak vagy fegyelmezettebbek. Ha visszanézed korábbi saját verseimet, megtapasztalhatod, hogy a valóságban gyökereznek, a földön járnak, és szerintem természetesen hangzanak. Már csak azért sem lehetnek a szavak előregyártottak, mert legtöbbször azt sem tudom a kezdeteknél, hogy mi lesz a vers vége, merre kanyarodik a téma, lesz-e a végén valami poén, tanulság. Érdeklődésed köszönöm, véleményed örömmel olvastam...
Üdv: Tóni |
- május 26 2017 23:01:23
Sarolta, köszönöm...
Mint mindig, itt is őszinte voltam, az igazat írtam, és persze nem tudok érzés nélkül erről emlékezni. Téved, aki azt hiszi, hogy keménykedő vagyok. Nem, csak szókimondó! Örülök, ha tetszett!
Üdvözlettel: Dávid |
- május 26 2017 23:02:11
Zsike, köszönöm!
Szeretettel gondolok rád...
Dávid
|
- május 27 2017 00:22:52
Kedves Dávid, tisztelettel hajtok fejet szüleid emlékére. Mindenre ami emberi érték megtanítottak.
Szívvel olvastam őszinte soraid.
Szívből gratulálok!
Margit  |
- május 27 2017 07:53:14
Kedves Dávid!
Kívánhat-e egy ember ettől jobb, értékesebb szülőket és örökséget. Szüleid életvitele példaértékű, és nyilván Te ezt örökölted a génjeidben.
Szeretettel olvastalak és gratulálok szabályos, kötött formájú versedhez.
Évi |
- május 27 2017 13:30:49
Kedves Margit!
Örülök, hogy tetszettek soraim, és köszönöm a gratulációt is!
Szeretettel:
Dávid
|
- május 27 2017 13:36:13
Kedves Évi!
Nehéz ez az örökség, mert amit én ebből továbbadnék, arra már a felnőtt gyermekeim aligha tartanak majd igényt. Néha úgy érzem, nyugodtan fölélhetem életem végéig meglévő javaimat, mert valójában én érdemlem meg a leginkább. Kinek spóroljak, ha az örökösöknek nincs rá szükségük? A használt-cikk kereskedőknek, akik mindenért csak filléreket adnak? A spórolásnak is van valahol ésszerű határa, nem?
Szeretettel köszönöm szíves érdeklődésed, a gratulációt!
Dávid
|
- május 27 2017 15:37:16
Egyszer már jártam itt, de hogy hová lett a hozzászólásom azt nem tudom
Szép visszaemlékezés, szép örökség, gyermekeidben, unokáidban bennük élnek, mint a hogy te is.
Az el-lel ne törődj, látszik, hogy az véletlenül maradt ott.
Szeretettel Joli |
- május 28 2017 00:30:02
Joli, köszi, nem késtél le semmiről...
Örülök, hogy tetszett az emlékezés...
Szóval, spórolok, de azért módjával...
Szeretettel. Dávid
|
- május 28 2017 10:21:52
Kedves Dávid! Ettől jobb örökséget nem is lehetne kivánni. Emlékező verseddel sokunkban felidézed a multat. Tökéletes verstanilag(el nem kell). Mos így gyereknapon, hogy olvasom, mit is kivánhatnék amit Veled együtt én is megkaptam már. Semmit, élvezni az életet persze ésszerűen, de neked ezt nem kell magyarázni. Példaértékű vagy drága Szüleiddel együtt. Nekik békés pihenést, Neked lelki békét, szeretetet, sok megbecsülést kivánok személy szerint. Éva. |
- május 28 2017 14:54:00
Kedves Dávid !
Ez volt a legszebb örökség amit valaki valaha is kaphat.
E versed engem nagyon megfogott amiböl az öszönteség áradott.
Őszinte szivemböl gratulálok pélyázatodhoz
Üdvözletem . TIbor |
- május 28 2017 15:26:26
Kedves Éva! Köszönöm megtisztelő véleményed, őszinte beleérzésed, kedvező méltatásod. Most már úgy érzem, talán nem kell annyira spórolnom, mert ha valaki megérdemli, hogy költsön magára , az én magam vagyok. De a szegénység fegyelmezett bőréből nehéz kibújni, és a fogkrémes tubus alján még van több fogmosásra való anyag, amikor már kidobni gondolod...
Szeretettel:
Dávid
|
- május 28 2017 15:32:05
Kedves Tibor!
A szegény ember csak úgy őrizheti meg méltóságát és függetlenségét, ha nem köteleződik el uzsorásoknak, bankoknak, hitelezőknek. Az a bizonyos takaró toldozgatható, de alatta el kell férnünk, hogy felemelt fejjel élhessük életünket... Köszönöm gratulációd a pályázati versemhez. Ezúttal azonban nem számítok előkelő helyezésre, mert márciusban már értem el jó helyezést. Sok a pályázó, mások is küldenek be esélyes alkotásokat, és a Napkorong oldal őket is becsüli...
Üdvözlettel: Dávid |
- május 28 2017 19:47:22
Kedves Dávid! Leírtad röviden életed fontos állomásait. Nincs benne csecse-becse, agyon kombinált költői kifejezések. A nép nyelvén szól, az akkori idők legtöbbünk életéhez hasonló neveltetés, igyekezet a jobb élet felé. Szeretettel gondolunk vissza a múltra, szüleinkre, még akkor is, ha meg kellett dolgoznunk azért, hogy ma már jobb legyen. Az ilyen verseket szeretem. Remélem, a Bizottság nyertesnek jelöli majd. Bár nem tudom a Bizottság egy személy vagy többen vannak. Ugyanis az egyszemélyi döntést hiteltelennek tartom!
Gratulálok, jó volt olvasni versed. Szinci |
- május 28 2017 23:28:34
Kedves Szinci,
örülök érdeklődésednek, szíves méltatásodnak, és köszönöm a gratulációt! Igen, erről a valóságról én csak ilyen egyszerű szavakkal tudok írni, mert a földön járok, és a közérthetőség révén igyekszem sokakhoz szólni, eljutni. Szeretettel: Dávid |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
