|
 Vendég: 87
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 Lelkem rejtett mélyén van, ami fáj!
Ezt a földi élet, nem gyógyítja már.
A seb, ott a szívem mélyén van elrejtve,
Mióta kis húgom: Magdi, kinn a temetõbe.
Teste nem mozdul, ott nyugszik Csepelen.
Lelkét a Jó Isten, magához emelte.
Ó mennyire fájt! Össze voltam törve.
Hasító fájdalom, tört döfött szívembe,
Könnyem záporát, virágcsokor nyelte.
Dobként dübörög most is dobhártyámon,
Hogy a föld dübörgött a piciny koporsó.
Sokat gondolunk rá! Hányszor emlegetjük!
Milyen kis tündér volt! Soha nem felejtjük.
Körbe rajongtuk, kapkodta csepp lábát,
Minden evésnél, kiszívta tíz grammját.
Míg élt, volt tízgrammos kisasszony,
Másfélévesen, lett kis angyal-menyasszony.
A végtelenben vár reánk, vár türelemmelr30;..
Megyünk kicsim, megyünk, ha mennünk kell!
Még addig itt lenn, sok feladat vár ránk.
Kérlek szépen - ott fent figyelj és vigyázz ránk! -
2005. 05. 03. |
|
|
- március 20 2008 12:01:19
Õ nem halt meg, csak elõre ment.
Üdv.J. |
- március 20 2008 12:38:33
Nagyon szép, grat. Szeretettel:Kormi |
- március 20 2008 20:01:35
[b]Drága Marica Mammm!...tudod...nekem is van angyalkám...és én is tudom, minden léptem vigyázza...minden szavad értem és érzem...a veszteség szavakban sosem mérhetõ...de a szívünk rejtett mélyén ...ott ...ott minden fellelhetõ...
Gyönyörû a versed...telis-tele túláradó...fájó-el nem múló szeretettel
Ölellek szí.  [/b] |
- március 20 2008 20:23:08
Szeretett Marica! Én nem istenben, hanem angyalokban gondolkodok, ezért kerültem a napkorongra, ésezért ismertelek itt meg.
Szeretem az ilyen verseket, nem vagyok mazohista, de szeretem könnyeimet törölgetni, elérzékenyülni. Most is ezt teszem, és ez felszabadít valamit lelkemben! Köszönöm szépen! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
