|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
 Õsz- hajnal köszöntött rám - végleg...
a múlt hajnala !
s míg békességedbõl gyûjtöm az erõt ,
hogy megbékéljek a hunyorgó fénnyel
a feneketlen idõvel - mely örökre elnyelt ,
düledezõ emlékeket illesztgetek össze
- tûrve...
lecsukom szemem :
Ragyogássá tárul minden pillanatod !
de elviselhetetlen hömpölygõ-sötétben
Kereslek !
agyamnak könyörögve álmokért ,
- félve...
érzem szétfeszítik testemet a képek ,
mert csak csüggedt éjszakák kísérnek...
s míg gyengéden odabújok az éjhez
- hozzád közelebb...
azt remélem :
összeforr veled a szívem !
de minden fekete és hideg
s én hiába bogozom a színeket ,
elveszített kéket és sárgát ,
ígérõ zöld tavaszt keresve ,
a reménytelenség egybeolvad velem ,
s ellepve a homály
ugatva a mélybe száll - hozzád...
|
|
|
- március 20 2008 05:45:43
Nagyon szép lett a versed!!! Gratulálok!!! |
- március 20 2008 07:08:09
Az õsz hajnalán valóban furcsa a változott színekkel megbarátkozni. De ott is vannak színek, csak tompábbak, talán mélyebbek...
Idõvel megszokja szemed, csak ne engedd magad a reménytelenséggel összeforrni! A csüggedésnek és reménytelenségnek még nincs itt az ideje, a fekete és fehér hideg pedig még oly távoli! |
- március 20 2008 07:12:27
Bocs, csak a lényeg maradt le...
Szép, és érzelemgazdag ez a versed (is) |
- március 20 2008 07:35:08
Kedves szoszircsi, szép és igen nagy érzelmekrõl tanúskodik a versed.....
Végzett az összegyûrt végzet.....
Szeretettel: Zoli |
- március 20 2008 07:46:29
Még el kell olvasnom párszor, aztán visszajövök, talán délután.
Hú de tartalmas ez megint!  |
- március 20 2008 10:38:30
Olvasva teljesen bele tudtam élni magam.
Már lassan kedem megszokni, hogy tõled csak jó és szép verseket lehet olvasni! |
- március 20 2008 11:58:09
Az õsz-hajnalban is a zöld tavasz a legjobb
Üdv.J. |
- március 20 2008 12:41:33
Nagyon tetszik, Tartalma nagyon jó. Grat. Szeretettel:Kormi |
- március 20 2008 13:23:42
Én még nem akarom az õsz-hajnalt,de engem is kerülget...
Megint megírtál valamit helyettem... |
- március 20 2008 15:54:24
Belenyugvás-mindenbe
szeretni-végtelenül
egy nagy valamiért a semmi tetején...
Az õszülõ bajusz, elnyeli a lagymatag mosolyt.
A ráncok mögé bújó fáradt szemekkel háromszöget alkot,
mely csúcsain a bánat telel.
Ne marcangold önmagad!
A párhuzamosok pedig, úgyis csak a végtelenben találkoznak.
Mélyen szántó, önkínzó versed, szívemig ért. |
- március 20 2008 16:20:58
[b]Mindenkinek hálával köszönöm, hogy itt járt...
szisz-
...versem annak a több tucatnak az egyike...amit édesapám halála préselt ki belõlem...hogy elviseljem...azt amit egyébként nem lehet..
...úgy látszik az egésznapos húsvéti nagytakarítás úgy leszívta az agyamat hogy egyszerûen értelmezni nem tudom, nem hogy felfogni az együttérzésbõl született figyelmed...
...egy sejtésem azért van....mibõl táplálkozik ez a hozzászólás........csak egy picit jó lett volna, ha a versrõl írsz...ha már akarsz....és nem másról...hihetetlen jóérzésû és megérzésû ember vagy...de most valamiért másról beszélsz....de drága vagy!!!!...ha gondolod, a következõ-soros leveled...melyet mindíg nagy -nagy érdeklõdéssel és nyitottsággal várok....szólhatna akár errõl / is /...ölellek![/b] |
- március 20 2008 18:20:03
Most értem ide..s mivel írtad föntebb, hogy édesapád halála ihlette, egész másképp kell olvasnom...látod, egy kis segítség egész más megvilágítást ad a versnek,...így kettõtökre kell gondolnom,...és így már értem a színeket, a mostaniakat és a régieket,..a befejezést is...
"Szép, mint mindig énnekem"! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. október 22. szerda,
Előd napja van.
Holnap Köztárs. napja, Gyöngyi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
