Futnak a percek, az órák a boldog napok,
észre sem veszem, hiszen levegőt még kapok...
ötvenedik iksz után hatvan következik
úgy eltelik tíz év, sokan észre sem veszik!
Igy jártam én is sorstárs, mint még nagyon sokan
azt hittük fiatalon, vidáman s boldogan,
hogy mi soha az életben meg nem öregszünk
fiatalok maradunk, hogyha nem törtetünk...
hatvan év fölött már gondolkodik az ember
ennyi egy élet, csak ennyi volt már több nem kell?
Kellene, de nem mindig bölcs a nagy szerencse
van 'ki fiatalon már a halállal szemez!
Vénség Te mit akarsz, mondja egy gonosz lélek,
fiatal még, de én tudod, tőle nem félek
bölcsességem révén csak mosolygok rá csendben
megöregszel te is kicsim, igy lesz ez rendben!
orok szerelem55 - július 07 2017 13:09:05
Évi kedves, nagyon igaz amit írtál. Szívvel olvastam remek életversed.
Szívből szeretettel gratulálok!
Margit
KiberFeri - július 08 2017 17:48:58
Évi kedves, jól megírtad, van benne valami...
Az élet rendje ellen viszont nem lehet semmit tenni... Az idő ellen sem, mert az is csak halad...
Gratulálok szeretettel, elismeréssel:
KíberFeri
