|
 Vendég: 110
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Állok a szürke tömegben
Tekintetem téged kutat az embertengerben.
Egy pillanatra felvillan arcod,
de el is tûnik, mikor egyet pislantok.
Magányos vagyok, nem vagy itt velem.
szeretném hogy itt legyél mellettem.
de te nem vagy itt
s ez nagyon elszomorít.
Már nem bírok állni, összerogytam.
minden reményem feladtam.
Sírva kérdem, miért nem vagy velem?
de a tömegbõl, nem válaszol senki sem.
a könny csak folyik a szemembõl,
elszakítottak az én szerelmemtõl...
Szeretlek téged, és szeretném hogy mellettem élj
de külön sodor minket a fekete éj.
Nap mint nap mikor látlak,
Alig várom, hogy karjaidba borulhassak.
ám minden nap elvesztelek.
Pedig én, téged nagyon szeretlek.
gubbasztok a szürke tömegben egyedül,
magányos emberek,monoton tömege,megy lelketlenül
Pár ember kivillan a szürkeségbõl,
Fekete foltok, a gothok, az éj szigetérõl!
Gondolat hegyek mélyén vagyok,
Talán innen, ki sosem találok.
Észre se veszem, hogy az idõ repül,
Az iskola csengõ, végre megcsendül.
Gondolataimból kiszakítva,
Csodálkozom miért vagyok állva.
Menekülök ki eme monoton intézménybõl,
Hogy kaphassak egy csókot az én szerelmemtõl. |
|
|
- március 21 2008 08:00:37
Hú! Ez igen! Annak ellenére, hogy nyomasztóan hatott a versed, tetszett.
Zoli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
