|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
A hazatérés
( Háború után )
Hosszú volt az út hazáig,
Soha nem felejtem el azt a napot máig.
Éhesen,rongyosan mentem az úton,
Látván ezt egy asszony,belém
Karolt,hogy el ne essek
Az aszfalton.
Sok idő telt el azóta,
Hogy itt jártam,nekem a végtelen,
Hol ifjú életemet töltöttem el.
Messziről láttam a házat,
Könnyes lett szemem,azt a percet
Soha nem felejtem el.
Becsengettem.....,az ajtó ablaka
Nyílott,hamar becsukódott.
Anyám képét láttam,
Aki ki tudja mit gondolt ?
Ott álltam sokáig elgondolkodva,
Hogy nézhettem ki abban a pillanatba.
Csengettem még egyszer,
Hallottam a lépteket,amik egyre közelebb jöttek.
Az ablak nyílott, mondtam : anyám !
Aki meglepetten nyitott
Ajtót,nem felejtem el soha azt a fájó,
Boldog pillanatot.!
Ágoston Tibor
2017 Arizona |
|
|
- július 24 2017 13:25:40
Szívbe markoló meglepetés, felismerés
valóban feledhetetlen
meghatódva olvastam
Sarolta  |
- július 24 2017 16:33:48
Kedves Tibor, a megható, szívszorongató, mégis boldog emlékezésed, szívvel, szeretettel olvastam.
Szívből gratulálok nagyszerű versedhez!
Margit |
- július 24 2017 17:25:55
Hmm... most miattad fel kellett vennem a libabőrömet...
Elképesztően jót és jól írtál, nagy élmény volt olvasnom. És mennyi hasonló történhetett a valóságban?!
Ügyes munkád nagyon lélekbehatoló és szívbemarkoló lett!
Jó, ha mondom = 5*
Elismeréssel, kalapemeléssel, főhajtással, barátsággal, őszinte tisztelettel, szeretettel: vivát, vivát, vivát!
KíberFeri  |
- július 24 2017 18:35:23
Kedves Sarolta !
Köszönöm kedves,megértő hozzászólásodat
Szeretettel : Tibor |
- július 24 2017 18:38:07
Kedves Margit !
Nagyon köszönöm,hogy olvastad versemet
Szeretettel : Tibor |
- július 24 2017 18:42:27
Kedves Feri !
Vannak dolgok az életben amiket valóban nem lehet elmagyarázni,mert
érezni kell a történtet.Sk minden történt velem,de sokszor azt gondolom
talán jobb ha nem is emlékszem.
Köszönöm,Hogy olvatad versemet
Baráti szeretettel : Tibor |
- július 25 2017 05:02:18
El tudo képzelni azt a pillanatot kedves Tibor! Egy anya öröme, amikor meglátta elveszettnek hitt fiát. Mert én igy értelmezem a versedet. A háborút átélt embereknek tényleg kijár a csodálat, főleg azoknak akik ott voltak a harcmezőn! Úgy gondolom, hogy ezek az emlékek örökre beléd ivódtak, nem tudsz tőlük szabadulni...bármennyire fájnak is.
Szeretettel olvastalak és gratulálok:
Évi |
- július 25 2017 15:20:08
Kedves Tibor!
Megható, gyönyörű a versed. Abban a pillanatban igazi boldogság volt.
Szeretettel gratulálok: Viola |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. április 17. péntek,
Húsvét, Rudolf napja van.
Holnap Andrea napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
