|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Tudom, hogy igen nagy ez a város,
bűzös, poros, szürke és oly komor.
Ám van még hol üde, buja zöld és
a fák égig érnek, s sok dús bokor.
Ott állunk csak mi ketten boldogan
a szerelem szigetén, hol az út
vége alagút. Menjünk át, vagy ne,
mi vár ott ránk? Csábít egy válaszút.
Fejemen egy hűs esőcsepp koppan
szellő cirógatja végig bőröm
egy remény- galamb burukkol hozzám:
tudom a választ, már nem tűnődöm.
Rámosolygok kedvesre biztatón,
megfogom puha, lágy, dolgos kezét,
s elindulunk töretlenül, bízva
az álmokkal teli jövő felé.
|
|
|
- augusztus 22 2017 14:18:46
Jó a kép is a vershez.Kéz a kézben könnyebb. |
- augusztus 22 2017 14:55:48
EliSu kedves, versed, egyszerűen nagyszerű, kifogástalan és nagy élmény volt olvasni.
Szeretettel csak, gratulálni tudok:
KíberFeri  |
- augusztus 22 2017 16:52:50
Kedves Zsuzsa, csodaszép romantikus versed szeretettel olvastam.
Szívből elismeréssel gratulálok!
Margit |
- augusztus 22 2017 17:01:59
Egy kicsit megtorpantam a második versszakod után, és gondolkodtam azon, hogy vajon miért válaszút ez a szerelem ha boldogság övezi.És rájöttem, hogy ebben a kapcsolatban kellett egy kis biztatás, egy biztató kedves szó, mely eldöntötte az út végét.
Szeretettel olvastalak Zsuzsa és gratulálok!
Évi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 05. szerda,
Krisztina napja van.
Holnap Berta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
