|
Vendég: 110
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Várat építettem kőből siralmaim ellen,
legyen, ami összedőljön egyszer helyettem.
Komoly várnak hittem, szilárdnak, biztosnak,
ám gyenge szél is sok volt ilyen kártyavárnak.
Maró könnyet sírok belül éhgyomorra,
letepert a kór, leküldött padlóra.
Egy élet kevés volt, amíg építettem...
a kártyák tömege betemetett engem. |
|
|
- szeptember 20 2017 09:51:23
Drága Magdi!
Megértéssel olvastam versed. Mindenki élete értékes, ha nem is gondolja annak. Azok a kártyák pedig még nem temettek be, szerencsére, mert meg tudtad írni ezt a verset. Mindannyian ilyen kártyavárban bizonytalanodunk.
Szeretettel gratulálok: Viola |
- szeptember 20 2017 15:40:32
Kedves Magdi, szomorú hangulatú versed, szívszorongató. Így vagyunk mi nagyon sokan. Egyetértek Viola hozzászólásával, csatlakozom hozzá.
Szívből, szeretettel, elismeréssel gratulálok!
Margit |
- szeptember 21 2017 10:52:03
Köszönöm szépen együttérző soraitokat, kedves Viola, Margit! Igen, mindenkinek nyilván megvan a maga baja. Van, akinek egy nátha is dráma, van, aki csendes elkeseredettséggel küzd a halálos kórral - mindegy, aki éli, az érzi, annak a baja, ez így igaz.
Örültem nektek! Szeretettel: Magdi |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|