Az álom jött, ragyogott a Hold,
fényével eltöltött, lelkemig hatolt!
"Elhamvadt erdőkből, élednek újra,"
a szeretet rózsái, kinyiltak az útra!
Furcsa és porhintő, valódi szél,
"megsebzett álmokról, és tájakról mesél!"
Zúgnak a hatalmas nádasok víztükre,
suhanó hattyúk most, libbennek helyükre.
Andalgó a napfény, ezen a hajnalon,
elmúlt már az éjjel, véget ért az álom.
Mégis a világnak figyelnie kéne,
csodás álmainkat, őrizze a béke!
Budapest, Józsefváros, 2017. 09. 25.
Molnár Márta Jó lenne elhinni, című dalára, a mondanivalójára, az igaz lelkiségére írtam a verset! Csodaszép...
