|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 A szónak lelke van; mi adjuk neki.
Hangot, érzelmet, fejezünk ki.
Le tudunk írni illatot, vágyat;
Vagy bármi másat,
Van fogalmunk, kép, és hangutánzat.
Próbáld meg simogatni a szavakat,
Tapintani a leírt virágokat.
Kilátni: napból, csillagból a fényt
Csukott szemmel olvasatlan,
Meg nem értenéd.
De a vak: ki soha nem látott fényt;
Hogy magyarázod neki meg a szint?
Ujja begyével mindent megért.
Benne kevesebb, mint a látóban: a miért?
Segíti utánozhatatlan finomérzék.
Nékik a Braille írás érték.
Mi látó vakok vagyunk,
Magunkba roskadunk:
Nem látjuk a fénytõl,
Kínálkozó szép napunk.
Szemõldököd, szád ívét
Õk tapintva látják. Mond miért?
Szebbnek látják a világot,
Az életet a fát, s virágot |
|
|
- március 22 2008 23:50:34
Drrrrrága Mama! Hát ez nem annak indult, ami lett, legalábbis én az eleje után valami költõknek letett bölcs instrukcióra számítottam.
Aztán mikor a vakokhoz ér a vers, minden fontosabb lesz, hiszen ez komoly téma, és akkor megmutattad mint mindig, a lényeget, hogy az érzékszervek miként veszik át egymás szerepét, és az ember mire képes! Látunk nyomorékot lábbal festeni , lábnélkülit maratonit futni, stb És mi akik szép szavakon elmélkedünk, valószínüleg finomabban is fejezzük ki magunkat, mint az átlagember.
Bocs hogy ilyen hosszú lett! Szeretettel: szuszuka |
- március 23 2008 09:08:01
marica mama!
Érdekes kép ez, bár én máshoz vagyok szokva tõled.
Bár el tudom fogadni ami más, mint a megszokott.
Gondolatot ébresztettél bennem. Grt.  Sancho |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. október 09. péntek,
Dénes napja van.
Holnap Gedeon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
