Mikor nem kell beszélnünk,
Mégis mindent megértünk.
Mikor nincs bennem kétely,
Mert tudom jól, hogy szíved
Minden egyes dobbanása,
Együtt él az enyémmel,
S ha ajkad csókol puhán,
Fellobban bennem a láng.
Mikor nem gondolkodok,
Mert veled együtt, minden
Rosszat és jót vállalok.
Mikor érzem legbelül,
Hogy csak te vagy egyedül.
Amikor érted élek,
S te is csak én értem élsz.
Amikor az élethez,
Te adsz hitet, s reményt.
Amikor oly annyira,
Megbízok már benned,
Hogyha fogod a kezem,
Én vakon is követlek.
denes - március 23 2008 08:35:21
Nagyon szép volt és igaz minden szava.
Sancho - március 23 2008 08:43:45
zsuzsu kedves!
Szép verset írtál, csatlakozom Manonhoz és deneshez.
Grt. Sancho
gubacsi - március 23 2008 09:02:13
Szerintem is nagyon szép lett a versed Grt.Sanya
Magdileona - március 23 2008 10:50:15
Nagyon szép vallomás! Boldog lehet, aki kapja...
Goldika89 - március 23 2008 12:48:51
Ez igazán gyönyörû!!!Gratula
Maryam - március 23 2008 15:27:52
Ez az õszinte szerelem, vigyázz rá, drága kincs!
Maryam
sziszifusz - március 23 2008 18:25:21
Nekem a rímek érdekes elhelyezése is tetszik! Grt.
Eve - március 23 2008 19:24:06
Kedves Zsuzsu!Nekem is nagyon tetszett a versed!A szerelem csodálatos és feledhetetlen érzés!S ez maradjon sokáig is így!Üdv:Eve
Babian - március 23 2008 23:43:14
Kedves Zsuzsu! Nagyon szépek a soraid!!!! Ha többet tudsz a találkozóról kérlek értesíts. Puszi Anikó
Sancho
