Napkorong

Higgy benne ,hogy ami közöttünk van az igazi csoda,
Nincs az a véletlen,hogy így érjünk egymás mellé oda,
CSak a sors bűvös keze lehetett,mi trükközött,
Hogy isteni szikra pattant kettőnk között…

Egy váratlan vasárnap vendége voltam végre,
A csoda szállt le hozzám aranyangyalka képében,
Azóta is lelkem hálával tekint a messzi égre,
A sorsunk akkortól izzón,forrón egymás kezében…

Az idő vasfoga lelkembe markolt régen,
Nem lehettem boldog lazázások hevében,
De angyali csókod felkorbácsolta lelkemben a vágyat,
Hogy együtt avathassuk a gyönyörű ágyat…

A szelídséged az a lágy zene,mi lelkemben tombol,
Foltyon óv,építget sosem rombol,
Mint kecses énekes madár száll a lelkem vele,
Törődéseddel gyógyul hajdani ködös tele.

Csábító csókod csodát csöpögtetett,
A lágy elérzékenyülés egyre inkább körbevett…

Te ,ki az ajtódban állsz és lelkesen vársz,
Tudd velem igaz boldogságra találsz,
Sosem ok nélküli ,hogy kebled értem zihál,
Leszek Neked,ki minden vágyat kitalál…

Ùgy érzem,ha Veled vagyok szüntelen szállok,
Az egekig ,angyal világodig meg sem állok,
EGy mondatot utánad a szélbe kiáltok:
„Szeretlek igazán és őszintén Rád vágyom“

Higy benne,ez az igazi csoda,
Lelked lehet lelkem otthona,
A testem se adom akárkinek oda,
Tested testemben feloldódva…

Higgy bennem rég nem vagyok már gyerek,
Sokkal többet érzek,minthogy pusztán kedvellek,
Csodálatos angyalnak értékellek,
Remélem Neked igazán kellek…

Ìzletes volt,mit Nálad vacsorára ettem,
Azt hiszem Beléd szerettem,
Tudom,hogy vices gyakran a “Mi az?”,
De minden vallomásom igaz.

2015.XII.3.