|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Valami hiányzik, valami, valami apró észrevétlen,
A szemem nem látja, s az orrom nem érzi,
De túlontúl hatalmassá nő mikor nincsen éppen,
Jelennemlétét minden porcikám erősen féli,
Valami más lett, valami nem jó, így ezen ismeretlen híján,
S ettől most olyan butának érezhetem csak magam,
Hiszen végig itt volt közönyöm árnyékában árván,
De én nem is tudtam róla, mígnem veszni hagytam,
Mi volt, mi lehetett volna, vajon számít e valamit még?,
Szerelem, barátság, arany, ezüst talán a föld, az ég?
Nem is tudom mi, csak hogy valami pótolhatatlan mélység,
Melyben most úgy elmerülnék, de nincs már rá lehetőség. |
|
|
- november 06 2017 17:57:42
Gyönyörű szep versed minden sorat, gondolatat atereztem. Zsuzsa  |
- november 08 2017 12:22:16
Köszi |
- szeptember 09 2020 17:55:06
Gyönyörű ez a vers,nagy kedvencem lett.Gratulálok! |
- október 08 2020 20:53:29
Részemről az öröm, köszönöm hogy olvastál |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. június 10. kedd,
Margit, Gréta napja van.
Holnap Barnabás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
