|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
H.Gábor Erzsébet
A rőzsehordó
Vékonyka, száraz gallyakat
szedett a néni, és leült.
Szíve csak lassan csendesült,
úgy fájt, hogy majdnem megszakadt.
Egyszer csak hipp, hopp, itt maradt,
elment a férje messzire.
Istenem, mért fáj ennyire?
kérdezte, s könnye csordogált.
Nem bírta háta már a fát,
de mégse tört meg szent hite,
tudta, hogy meg kell tennie;
senkije nincs, csak ő maradt.
Testén egy érzés átszaladt -
de jó is volt az ünnepen!
Leves gőzölt a tűzhelyen,
párja törte a gallyakat,
s ajkáról boldog dal fakadt!
Elnyelte őt a végtelen…
Nehezen állt fel, s nesztelen
léptekkel indult, hullt a hó -
angyallá lett a vén anyó!
S ahol az égi fény terem,
mennyei gyémántszirteken
rakta a rőzsét tűzre ő!
2017.11.13.
|
|
|
- november 17 2017 16:42:00
Szépen írtad meg a történetet, nagyon átéreztem.
Köszönöm, hogy olvashattam és gratulálok.
KíberFeri  |
- november 17 2017 21:14:27
Köszönöm, kedves Feri. 
Szeretettel láttalak nálam.
Zsike |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
