Igézett volt a szó, mely elhagyta ajkad -
felém repült és körbefont.
Álom volt a dal, mely közöttünk szárnyalt -
körbe-körbe forgott és elhalt.
Fájdalom telepedett reám s nyomott a föld "alá".
Elzsibbadtam és testemet köd borítá.
Szívem sikongat, szerelmedre vár.
Elmém úgy véli, ez álom talán.
Simogató volt a hang, mely elhagyta ajkad -
felém repült és körbefont.
Halk volt a dal, mely közöttünk szárnyalt -
nem értettem s talán elhalt.
Félek t?led; a haragod messzire el?z.
Vágyom rád s Te égetsz legbelül.
Kísérted az álmom, mely a nappalba vegyül.
Arcod el?ttem lebeg és nevet szüntelenül.
Igézett volt a szó, mely elhagyta ajkad -
felém repült és körbefont.
Vágyom a dalt, mely közöttünk szárnyalt -
megérintett és nem hagyott mást,
csak fájdalmat.
