|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Dermedt a föld, nyomott, komor,
lantot penget, dorbézol a jeges szél,
dér teríti le palástját,
metsző fogait csikorgatja a tél.
Jégpáncélba burkolózik
szakadt szövetkabátban, fején kalap,
koszos, lábán lyukas cipő,
fejében szól egy régi zenedarab.
Tán egy emlék volt a múltból?
Rám nézett s reményt vesztve felzokogott.
Álmait már eltemette,
didergett, keservesen sóhajtozott.
Még ez egyszer utoljára
csodára vágyott, alamizsnát koldult,
ujjai már gémberedtek,
lélegzése akadozott, s nem mozdult.
Kihunyt a láng, lelke felemelkedett,
föl egészen a kék égig,
eközben kövér pelyhekben hullt a hó,
tündérkert simult az érig.
|
|
|
- december 17 2017 11:34:04
Csodálatos a versed, egészen különleges hangulatot áraszt. Természeti képeid nagyon kifejezőek, s abból bontakozik ki a régmúlt... s annak végső búcsúzása, majd feloldásként a tél szépsége, a tündérkert. Szinte megrázó élmény.
Szeretettel gratulálok: Magdi |
- december 17 2017 11:55:44
Élethűen ábrázolod a természeti képeket.
Szeretettel gratulálok versedhez. Szfűz |
- december 17 2017 20:34:02
Kedves Magdi! Köszönöm szépen !
Kedves Szfűz! Köszönöm a gratulációt és az olvasást! |
- december 17 2017 23:08:57
Kedves Zsuzsa, különleges, csodás veset hoztál.
Szívvel, szeretettel olvastam, hozzá elismerssel gratulálok!
Margit |
- január 16 2018 20:29:32
Kedves Margit! Köszönöm szépen!  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 02. kedd,
Rebeka napja van.
Holnap Hilda napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
