|
Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Várakoztam félve,
a másodperceket
duplán átélve,
szerettem volna,
hogy maradj.
Elmentél, mert hívtak
s oly sokan vártak,
földi küldetésed
bevégzettnek láttad,
nem mondod már többé
a száddal pajkosan:
megjöttél Melinkó,
már vártalak nagyon,
halálos ágyadon
is dicsérted alakom:
„kirakatba való vagy
még ma is angyalom”.
Könnyed kicsordult
bal szemed sarkából,
mikor megláttad
unokád az ágyadból,
„jól vagyok”
ez volt a szavad járása,
holnap még jobban leszek,
mondtad egyre másra,
de a holnap már itt van és
helyeden hatalmas űr,
nincs ki megálljt intsen
a temérdek könnynek… |
|
|
- december 27 2017 10:37:18
Hmm... ehhez bizony nem sokat lehet hozzáfűzni!
Gondolatsorod igen szomorú, de szép is, mert ömlik a szereteted belőle!
Elismeréssel: vivát!
KíberFeri |
- december 27 2017 16:37:54
Kedves Menda, könny szökött a szemembe, megható, mély fájdalomban írt szépséges vers. Szívvel, szeretettel, átérzéssel olvastam.
Margit |
- december 27 2017 17:00:33
Gyönyörű, szomorú, fájdalommal teli verset írtál. Szeretettel gratulálok. BUÉK! Zsuzsa |
- december 27 2017 18:16:22
Kedves Feri!
Valóban ez egy szeretetvers, amint te is írod, hogy ömlik belőle a szeretet. Szeretett Édesapám szenteste távozott el e földi világból.
Elismerésed köszönöm! Menda |
- december 27 2017 18:18:33
Kedves Margit és Zsuzsa!
Köszönöm látogatásotok szomorú versemnél. Mély fájdalmamban írtam édesapám emlékére, aki szenteste hagyott itt bennünket.
Szeretettel: Melinda |
- december 28 2017 04:42:29
Kedves Menda!
Szomorúságod átérzem, a végső pillanatot nem lehet kiszámítani, de el kell fogadni. Van, aki megszületik, van, aki távozik.
Boldog újévet kívánok szeretettel: Viola |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|