|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Fekete teteje az égnek,
mintha rám zuhanna.
Ma szomorúan néz
a gyémánt fényű csillag - ablak,
lelkem gondolatai arra utaznak.
Sötéten borul rám a mindenség,
elveszek benne.
Mély... Olyan mély ez az este.
Csend szorítja ajkam.
Ellalélt pilláim alatt
még színeződik az élet,
de haldokló könnyét érzem
egy volt - pillanatnak.
Már nem félek.
Ereimben lassan pulzál
egy meghaló érzés,
temetem, de megkönnyíti
szívem szabad röptét.
Utolsó dal utolsó lüktetése
új kottát ír bennem.
Elengedtelek,
már csak a csend ül szívemben. |
|
|
- január 09 2018 22:31:58
Szeretettel gratulálok szép versedhez:Zsuzsa  |
- január 09 2018 22:39:53
Köszönöm szépen Zsuzsa.
Üdvözöllek: Marika :-) |
- január 10 2018 10:47:47
Csendes éjszakákon a lelkünk, a szívünk fájdalmakkal teli.
Szeretettel gratulálok versedhez: Szomorúfűz |
- január 10 2018 16:33:30
Így igaz szomorúfűz. Nehezek ezek az éjszakák.
Köszönöm szavaid.
Üdvözlettel: Marika |
- január 23 2018 13:50:54
Kedves Marika!
Ez egy szép vers, komoly érzésekkel.
Szép képeket használsz! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 03. szerda,
Hilda napja van.
Holnap Rozália napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
