|
Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Nagyon régen jártam erre
Itt laktam én sok éven át
Más lett már a környék neve,
aszfaltozták már az utcát.
Minden házat tataroztak,
színesedtek, megújultak.
A parkban délután sétáltam,
sok gyanús embert láttam.
Sétáltak,közben rám néztek,
éreztem, hogy felismertek.
Bólintottak, ha megláttak,
néhányan közben megálltak.
Régen, mikor én itt éltem,
ők még gyermekek voltak.
Némelyiket felismertem,
Évek múltán megváltoztak:
gyermekből felnőtt, tán éltes,
tíz évesből harminc éves.
Megváltozott a világ.
Az emberek jönnek mennek,
mert ez a világ elég tág.
Mindenütt sokan élnek.
Csak én maradtam magamnak,
öregnek és bús magyarnak.
Országjáró vándor vagyok,
a régmúltból visszajárok,
hogy emlékezzek valamire,
Életem című történetre,
miben főszereplő voltam.
De tapsot keveset kaptam.
Régi életem társai,
múltam, tetteim tanúi,
már nem állhatnak pódiumra.
A szereplést befejezték,
a létezést megköszönték.
Pedig tőlem nekik járna
köszönet és igaz hála.
Segítettek nekem élni,
méltó életet remélni.
Legyőzni a nehézséget,
mivel megterhelt az élet.
|
|
|
- január 11 2018 13:27:23
Kedves Tibor!
Szívesen kerestem volna ide illő képet, de sajnos, nem derült ki a szülőváros. Szívesen cserélek képet. A vershez pedig gratulálok. Szeretettel - Szfűz |
- január 11 2018 13:45:18
Tibor kérlek, fölséges, remek a leírásod. Szeretettel olvastalak!
Gratula!
KíberFeri |
- január 11 2018 14:41:17
Kedves Tibor!
Szeretettel olvastam versed. és gratulálok: Mila |
- január 11 2018 15:37:40
Kedves Tibor!
Szép visszatekintés a fiatalabb évekre és egyben szomorú is, mert hát minden változik és elmúlik.
Szeretettel: Viola |
- január 11 2018 21:06:22
Szeretettel gratulálok remek versedhez:Zsuzsa |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|