|
 Vendég: 43
Tag: KiberFeri
Regisztráltak: 2,225
|
|
Ülök az ablak előtt egy ideje
magamba roskadva némán, csüggedten
és hallgatom az eső kopogását,
fákon ringatózó bús szél zúgását.
Néhány ember hazafelé igyekszik,
ernyőjét az orkán már- már megszerzi
dühösen bámul rá, aztán megenyhül
lassan szétoszlik a felhő, elgyengül.
Előjön a Nap, simítja arcukat,
mély tekintetükben titkokat kutat
majd tovább megy az idővel karöltve.
Ülök az ablak előtt egy ideje
magamba roskadva némán, csüggedten:
nézd, a nyúzott ember derül és dúdol!
|
|
|
- február 12 2018 20:42:27
Kedves Zsuzsa, szomorú hangulatú, de szép versed átérezve olvastam.
Szívből, szeretettel, elismeréssel gratulálok!
Margit |
- február 13 2018 09:13:08
Hmm... mi mindenre jó az estben a fotel...
Jól elelmélkedtél...
Szeretettel: vivát!
KíberFeri  |
- február 13 2018 11:57:24
Szelíd, merengős, melankolikus versed lélekérintően szép.
Szeretettel gratulálok: Magdi |
- február 13 2018 12:48:46
Kedves Zsuzsa !
Szívböl jövő gyönyörű gondolatok,szeretettel gratulálok
Tibor |
- február 13 2018 14:15:35
Kedves Margit! Köszönöm szépen!
Kedves Feri! Köszönöm!
Kedves Magdi! Nagyon szépen köszönöm!
Kedves Tibor! Hálásan köszönöm! Zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 05. szerda,
Krisztina napja van.
Holnap Berta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
