|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Tavasszal mindig rám találsz,
minden kis rügy téged növel,
szívemben szívvel kalapálsz
távolról.Most nem vagy közel.
Földből kifordult ébredés,
nyurga lelked messzire jár,
s tudom jelen élet kevés
lesz annak,ki úgy haza vár.
Esők a mezőt szentelik,
de most a tavaszt nevetem.
Fehér szirmokkal megtelik
a szemem,elnézegetem,
Félrehajtom az öregkort,
gondolatokba ölellek.
Fodrosba,fehérbe,mint zord
telet a tavaszi felleg. |
|
|
- április 04 2018 20:42:37
Klassz!
KíberFeri  |
- április 06 2018 13:04:26
"Félrehajtom az öregkort,
gondolatokba ölellek.
Fodrosba,fehérbe,mint zord
telet a tavaszi felleg."
Kedves Emese! Szeretettel gratulálok hangulatos, szép versedhez - Szfűz |
- április 07 2018 16:13:11
Gyönyörű költői kifejezésekkel írt versedhez szeretettel gratulálok: Radmila |
- április 09 2018 14:33:26
Köszönöm |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 03. hétfő,
Győző napja van.
Holnap Károly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
