Kint a temetőben
Deres csendességben
Egyedül árván állok
Senki más rajtam kívül
Csak a bántó némaság
Fehérség ahová nézek
Lassan hullani kezd a hó
Öregeimre gondolok
Felhajtom galléromat
Nagy pelyhekben hull
Sírokon mindent belep
Egy feldőlt virágváza
Virága jégbe fagyva
Mécses lángja ég
Szomorú vagyok
Némán állok
Hull a hó
